PORTÁL NAVIGÁCIÓ


PORTÁL AL-NAVIGÁCIÓ


MORZSÁK

 

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

[Hozzászólások száma] 31 [Összpontszám] 3 [Sikeresség] 10

akkreditált szolgáltató

Tisztelt Látogatók!

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szellemi tulajdon védelmének országos hatáskörű kormányzati intézménye. Kérdéseiket, észrevételeiket a tevékenységi körünkbe tartozó szabadalmakkal, kiegészítő oltalmi tanúsítványokkal, növényfajtákkal, használati és formatervezési mintákkal, védjegyekkel, földrajzi árujelzőkkel, valamint a szerzői joggal kapcsolatban várjuk ezen a fórumon.

Szíves figyelmükbe ajánljuk honlapunkat (http://www.sztnh.gov.hu/), ahol az említett tárgykörökbe tartozó jogforrásokkal, adatbázisokkal és más információkkal állunk az Önök rendelkezésére.

Tisztelettel:
Huszár Enikő osztályvezető
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálati Osztály


Ez a hozzászólás 1 alkalommal volt szerkesztve. Utolsó módosítás ideje: 2011.03.23 10:19:46

[Válasz] [Idézet]

 

[Válasz]
Hozzászóló Hozzászólás

 

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

[Hozzászólások száma] 31 [Összpontszám] 3 [Sikeresség] 10

akkreditált szolgáltató

Tisztelt Horváth Úr!

Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.

A védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 12.§-a értelmében a lajstromozott védjegy jogosultjának kizárólagos joga van arra, hogy a védjegyet az árujegyzékben szereplő árukkal és/vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban használja, illetve, hogy a használatára másnak engedélyt adjon. A védjegyjogosult a védjegyoltalom alapján bárkivel szemben felléphet, aki az engedélye nélkül gazdasági tevékenysége körében használ
- a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel; illetve
- olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; (Vt. 12. §. (2) bekezdés).

Amennyiben a megjelölés összetéveszthető a védjeggyel, valamint a használata olyan áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában valósul meg, amelyeket a fogyasztók összetéveszthetnek a védjegy árujegyzékében szereplőkkel, a használat a hivatkozott jogszabály alapján jogsértő lehet.
Ugyanakkor annak eldöntése, hogy az összetéveszthetőség fennáll-e akár a megjelölés, akár az áruk vagy szolgáltatások tekintetében, olyan szakkérdés, amelyre a válasz a használattal kapcsolatos valamennyi körülmény ismeretében, szakértői elemzés alapján adható meg.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, ez, valamint a kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara, illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján elérhető.

Végezetül felhívjuk a figyelmét, hogy iparjogvédelmi jogvitás ügyben felmerülő szakkérdésekben a bíróságok és más hatóságok szakvéleményt kérhetnek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mellett működő Iparjogvédelmi Szakértői Testülettől (ISZT). Iparjogvédelmi jogvitás ügynek minősül többek között a védjegyoltalommal kapcsolatos bármely vitás kérdés. Az ISZT felkérésre peren kívül is adhat - megbízás alapján - szakvéleményt iparjogvédelmi kérdésben.


További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is rendelkezésére állnak.


Üdvözlettel:

Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Horváth Ádám Csaba (2015.03.11 21:58:34)
 

 

Horváth Ádám Csaba

[Hozzászólások száma] 1 [Összpontszám] 0 [Sikeresség] 0

hozzászóló

Tisztelt SZTNH,

Védjegyhasználattal kapcsolatban kérném az Önök segítségét.

Közel egy évvel ezelőtt szerkesztőtársammal együtt At Design névvel indítottunk lakberendezés témában egy oldalt a Facebookon. Pár nappal ezelőtt egy ismeretlen címről azt az információt kaptuk, hogy "AT Design" kifejezés Magyarországon bejegyzett védjegy, amelynek ezen oldalon történő felhasználásához Magyarországon a védjegy tulajdonosának hozzájárulása szükséges, amellyel nem rendelkezünk. Az oldal kiválasztásának időpontjában nem voltunk birtokában ennek az információnak, így semmiféle károkozást nem áll szándékunkban elkövetni.

Az Önök E-nyilvántartásában megnézve, azt az információt kaptuk hogy "159743" lajstromszám alatt, valóban fennáll a védjegyoltalom. A cég tevékenységi köre markánsan eltér oldalunkétól.

A kérdésem az lenne, hogy:

- Annak ellenére, hogy más az íráskép (AT Design és At Design), jogos-e az a követelésük, hogy oldalunkat töröljük/nevezzük át?
-Jogos-e hogy a facebook.com/atdesignhu/ domain név használatát a védjegytulajdonos számára engedjük át?

Amennyiben így van, természetesen a jogos kéréseknek eleget teszünk.

Mielőbbi válaszukat előre is köszönöm,
Horváth Ádám
[Válasz] [Idézet]
 

 

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

[Hozzászólások száma] 31 [Összpontszám] 3 [Sikeresség] 10

akkreditált szolgáltató

Tisztelt Erdélyi Zsófia!

Mindenekelőtt elnézését kérjük, hogy az alábbi érdeklődésére késedelmesen adunk választ, de egy sajnálatos technikai anomália miatt csak most jutott a tudomásunkra, hogy kérdést intézett a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához.

Egy rendezvény nevének védelmével kapcsolatban engedje meg, hogy a következőkről tájékoztassuk.

A gazdasági életben a termékek és/vagy szolgáltatások megkülönböztetésére használt megjelölések (árujelzők) jogi védelmére a védjegy az alkalmas oltalmi forma. A védjegy magyarországi lajstromozása iránti igényt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (SZTNH) benyújtott kérelemmel lehet elindítani.

A védjegybejelentésben a Nizzai Osztályozás alapján nevesíteni kell azokat az árukat, illetve szolgáltatásokat, amelyekkel kapcsolatban a védjegyet használni kívánják.
Az eljárási díj a Nizzai Osztályozás szerint igényelt áruosztályok számától függ. Három áruosztályig 74 800 Ft, háromnál több áruosztály esetén minden további áruosztály után: 32 000 Ft a bejelentési díj. A díjat a bejelentési naptól számított 2 hónapon belül kell megfizetni.
Az eljárás menete megismerhető a honlapon található tájékoztatóból.

A bejelentés benyújtását megelőzően célszerű ellenőrizni, hogy a lajstromoztatni kívánt megjelölés - figyelemmel az áruosztályokra - nem áll-e lajstromozás / oltalom alatt.
A Hivatal honlapjáról elérhető E-Kutatás adatbázisban bárki ingyenesen tájékozódhat a hazai vonatkozású védjegy bejelentések és védjegyek között. Szó védjegyek esetében igénybe vehető az SZTNH Ügyfélszolgálatán helyben nyújtott "Expressz védjegyszűrés" szolgáltatás térítés ellenében.
Védjegykutatási szolgáltatásokat nyújtanak még - többek között - egyes védjegy irodák, illetve a Hivatal által alapított Hipavilon Kft.


Egy rendezvény programjának jogi védelmére a szellemitulajdon-védelem az alábbiak alapján vélhetően nem alkalmas.

A védjegy nem védi azt a terméket vagy szolgáltatást, amellyel kapcsolatban használják, csupán arra szolgál, hogy a fogyasztók azonosíthassák, illetve más hasonló szolgáltatásoktól megkülönböztethessék a szolgáltatást, jelen esetben a rendezvényt.

Az egyéni, eredeti jelleggel rendelkező művészeti, irodalmi és tudományos alkotások a szerzői jogi védelem hatálya alá tartoznak. A szerzői jog az egyéni, eredeti alkotások kifejezési módját védi, ez a védelem azonban nem terjed ki a benne foglalt tartalomra, cselekményre, alapelvre, gondolatra.
A rendezvény programját ismertető egyéni, eredeti jellegű írásmű - mint irodalmi alkotás - az előzőek alapján szerzői jogi védelem alatt állhat, fontos azonban hangsúlyozni, hogy a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. § (6) bekezdése alapján a rendezvény mögött álló ötlet, elv, elgondolás, eljárás nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, így maga a program sem.

Egy rendezvény programja know-how-ként is jogi védelem alatt állhat az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:47. §-a alapján, amennyiben a program üzleti titokként való kezelésére mód van. Félő azonban, hogy a program az első megvalósítás alkalmával elkerülhetetlenül nyilvánosságra jut, ami miatt a jogi védelem a Ptk. eme rendelkezése alapján a továbbiakban nem áll fenn.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban további kérdések merülnek fel, az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak.


Végezetül felhívjuk a figyelmét, hogy jogi tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos magyarországi képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara, illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján található.

Tisztelettel:

Huszár Enikő
osztályvezető
Ügyfélszolgálat
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Erdélyi Zsófia Veronika (2014.11.13 13:55:22)
 

 

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

[Hozzászólások száma] 31 [Összpontszám] 3 [Sikeresség] 10

akkreditált szolgáltató

Tisztelt Pohankovics Rita!
Mindenekelőtt elnézését kérjük, hogy az alábbi érdeklődésére késedelmesen adunk választ, de egy sajnálatos technikai anomália miatt csak most jutott a tudomásunkra, hogy kérdést intézett a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához.

Az alábbi kérdésére engedje meg, hogy a következőkről tájékoztassuk.

Az Amerikai Egyesült Államok valóban nem részese a Hágai Megállapodásnak, így formatervezésiminta-oltalom (design patent) közvetlenül az Amerikai Szabadalmi és Védjegy Hivatalhoz (UPSTO) benyújtott bejelentéssel szerezhető.

Tudomásunk szerint a jogszabályok nem írják elő kötelező jelleggel belföldi (értsd: az Amerikai Egyesült Államok területén eljárni jogosult) szabadalmi ügyvivő vagy ügyvéd közreműködését, de a visszajelzések alapján a képviselő igénybe vétele mindenképpen javasolt.


További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jeleznünk kell, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata.

Első lépésként javasoljuk, hogy forduljon magyarországi szakemberhez, aki a segítségére lehet az említett ügyletek bonyolításában. A hivatásos magyarországi képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara, illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján található.


Tisztelettel:

Huszár Enikő
osztályvezető
Ügyfélszolgálat
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Pohankovics Rita Beáta (2014.10.23 22:13:51)
 

 

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

[Hozzászólások száma] 31 [Összpontszám] 3 [Sikeresség] 10

akkreditált szolgáltató

Tisztelt Hajnal László!


Mindenekelőtt elnézését kérjük, hogy az alábbi érdeklődésére késedelmesen adunk választ, de egy sajnálatos technikai anomália miatt csak most jutott a tudomásunkra, hogy kérdést intézett a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához.

Az alábbi rövid üzenete alapján nem egyértelmű, hogy melyik honlapon, illetve milyen bejegyzési és kutatási költségekre utal, ezért engedje meg, hogy az európai szabadalmak engedélyezésével kapcsolatban röviden tájékoztassuk.

Külföldön jellemzően országonként lehet oltalmat szerezni, de léteznek olyan nemzetközi egyezmények, amelyek a több külföldi országban való jogszerzést valamilyen módon támogatják.

Ezek közé tartozik az Európai Szabadalmi Egyezmény (EPC), amelynek keretében egy nyelven, egyetlen szervezethez, az Európai Szabadalmi Hivatalhoz (ESZH) benyújtott bejelentéssel lehetséges az oltalom megszerzése akár valamennyi tagországban.
Jelenleg a megadott európai szabadalmat országonként honosítani kell ahhoz, hogy az oltalom az adott országban fennálljon, de ez a lépés csupán adminisztratív jellegű.

Amint jeleztük, az európai szabadalom engedélyezése az ESZH előtt folyik, így az eljárási díjakat is az ESZH-nak kell megfizetni EUR-ban.
A honosítás országonként, az aktuális nemzeti jogszabályok előírásai alapján, és díjak megfizetése mellett történik.

Tájékoztatásképpen jelezzük, hogy mire egy most benyújtott európai szabadalmi bejelentés megadásra kerül (az engedélyezési eljárás több évet vesz igénybe), nagy valószínűséggel már életbe lép az „egységes hatályú szabadalom”, és – a tervek szerint – már honosítás nélkül válik érvényessé a szabadalom a szerződő államokban.
A szabadalmi oltalom fenntartásáért évente fenntartási díjat kell fizetni. Amennyiben a fenntartási díj megfizetését elmulasztják, az oltalom megszűnik.
Fenntartási díjat a bejelentést követő 3. évtől a szabadalom megadásáig az ESZH-nak kell megfizetni, ezt követően a fenntartási díjat azokban az országokban kell fizetni évente, ahol az európai szabadalmat honosították.

Az előzőek kapcsán felmerülő további kérdések megválaszolására az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.


A megkeresésében egy „új szoftveres megoldáson alapuló biztonsági eljárás” védelme iránt érdeklődik, ezért a következőkre hívjuk fel a figyelmét.

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 1. § (1) bekezdése alapján szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány a technika bármely területén. A (2) bekezdés szerint azonban nem minősül az (1) bekezdés szerinti találmánynak különösen c) a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, valamint a számítógépi program;
A (3) bekezdés pontosít, hogy a (2) bekezdésben felsoroltak szabadalmazhatósága csak annyiban kizárt, amennyiben a szabadalmat rájuk kizárólag e minőségükben igénylik.

Az előzőek alapján tehát a számítógépi program önmagában nem lehet szabadalom tárgya, de amennyiben a szoftver egy új és feltalálói tevékenységen alapuló találmányhoz kapcsolódik, amely szabadalomképes, amennyiben a szabadalmat megadják, a szoftver a szabadalom részét képezheti.


Végezetül jelezzük, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján érhető el.


Tisztelettel:

Huszár Enikő
osztályvezető
Ügyfélszolgálat
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Hajnal László (2014.04.13 12:39:55)
 

 

Erdélyi Zsófia Veronika

[Hozzászólások száma] 1 [Összpontszám] 0 [Sikeresség] 0

hozzászóló

Egy többnapos rendezvény nevét és állandó programját szeretném levédetni. Mi ennek a folyamata, ilyen dokumentumokat kell benyújtanom, valamint ezzel kapcsolatban milyen költségekre számíthatok?
Köszönettel:
Erdélyi Zsófia
[Válasz] [Idézet]
 

 

Pohankovics Rita Beáta

[Hozzászólások száma] 1 [Összpontszám] 0 [Sikeresség] 0

hozzászóló

Tisztelt Sztnh!
Szeretnék segítséget kérni, szeretnék az Egyesült Államokban formatervezésiminta-oltalmat szerezni a termékemre,ha jól értelmezem a wipo oldalán nem tudok benyújtani ilyen kérelmet, mert az USA nincs benne a Hágai megállapodásban, akkor hogyan tudnám ezt megtenni?
Köszönettel Pohankovics Rita
[Válasz] [Idézet]
 

 

Hajnal László

[Hozzászólások száma] 1 [Összpontszám] 0 [Sikeresség] 0

hozzászóló

Tisztelt SZTNH!

Egy új szoftveres megoldáson alapuló biztonsági eljárást szeretnék levédeni, minimum Európa szinten. Erre vonatkozólag csak a bejegyzési, kutatási költségeket találtam meg a honlapon, de, hogy mennyi időre vonatkozik ez az összeg, vagy mennyibe kerül mondjuk 10 éves szabadalom -Európában, azt nem. Kérem ez ügyben segítségüket, hol találom ezt pontosan.

Köszönettel:
Hajnal László
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (2005.12.13 16:39:36)
 

 

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

[Hozzászólások száma] 31 [Összpontszám] 3 [Sikeresség] 10

akkreditált szolgáltató

Tisztelt Mészárosné Véber Anita!

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a lajstromozási eljárásban a védjegybejelentés alaki és érdemi átfogó viszgálatát végzi el, amelynek körében döntést hoz a bejelentett megjelölés oltalomképességéről. A nemzeti védjegy lajstromozására irányuló eljárások átfutási ideje jelenleg átlagosan 7 hónap, amely tartalmazza a törvény általi eljárási kötöttségekből adódó összesen 6 hónapos időtartamot is. Utóbbi ismertetése érdekében engedjen meg egy rövid áttekintést a védjegyeljárás menetéről.

Az eljárásra a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) rendelkezései irányadók. A Vt. 50. §-a alapján a bejelentési díj megfizetésére a védjegybejelentési kérelem benyújtásától számított 2 hónap áll rendelkezésre. A díj megfizetését követően a Hivatal a bejelentés alaki és érdemi vizsgálatát végzi el, amelynek keretében az ügyfeleket – legalább harminc napos határidővel – hiánypótlásra vagy nyilatkozattételre hívja fel akkor, ha a bejelentési kérelemben foglaltak nem tesznek eleget a Vt.-ben meghatározott követelményeknek. Amennyiben a védjegybejelentés megfelel a jogszabályi előírásoknak, a tájékoztató jellegű kutatási jelentés bejelentő részére történő megküldésétől számított legalább egy hónap elteltével a Hivatal a védjegybejelentést meghirdeti a hivatalos lapjában, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben. A kutatási jelentés és a meghirdetés közötti – törvény által előírt – egy hónapos várakozási idő azt a célt szolgálja, hogy a bejelentő a kutatási jelentésben feltüntetett esetleges ütköző korábbi jogokra tekintettel megfontolhassa a bejelentés visszavonását. A Hivatal a meghirdetéssel tájékoztatja a nyilvánosságot a lajstromozás előtt álló védjegybejelentésekről. Az ezt követő három hónapos időtartam biztosítja a lehetőséget arra, hogy a korábbi jogok jogosultjai felléphessenek a bejelentéssel szemben, amennyiben azt az érdekeiket sértőnek vélik. A védjegy lajstromozására legkorábban a meghirdetéstől számított három hónap elteltével kerülhet sor, amennyiben felszólalás nem érkezik.

A nemzeti védjegybejelentések lajstromozását magasabb összegű eljárási díj ellenében az ügyfelek gyorsítottan is kérhetik. A gyorsított eljárások átlagos bruttó átfutási ideje 4 hónap, ezzel szemben különleges gyorsított eljárásban akár a bejelentéstől számított egy hónapon belül is döntés születhet a védjegy lajstromozásáról.
Hangsúlyozni kell, hogy a Hivatal valamennyi védjegybejelentést egyedileg bírál el, eljárásai során az ügyek sajátosságait figyelembe véve határoz a bejelentés oltalomképességéről, amelynek következtében az ügyintézési idő tekintetében ügyenként eltérések mutatkozhatnak.
Érdemes kiemelni, hogy a Hivatal az eljárás díjának megfizetését követően indíthatja el az ügyintézést, a befizetést követően azonban ez azonnal megtörténik, ezért célszerű a díjat mielőbb leróni, mivel így az átfutási idő csökkenthető.

Felhívom továbbá a figyelmét arra, hogy a védjegyeljárásokkal kapcsolatos további részletes információkat talál a Hivatal vonatkozó Módszertani Útmutatójában, amely a Hivatal honlapjáról érhető el.

Amennyiben további kérdése merülne fel, a Hivatal Ügyfélszolgálata készséggel áll rendelkezésére.

Üdvözlettel:
Dr. Hegedűs Viktória
osztályvezető
Nemzeti Védjegy Osztály
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Mészárosné Véber Anita (2013.10.24 20:26:18)
 

 

Mészárosné Véber Anita

[Hozzászólások száma] 1 [Összpontszám] 0 [Sikeresség] 0

hozzászóló

Tisztelt Hivatal!

Az után szeretnék érdeklődni, hogy a nem gyorsított eljárásban beadott védjegyoltalmi határozatot a beadvány beküldésétől számítva hány napon belül kaphatjuk kézhez?
Köszönettel

Mészárosné Véber Anita
[Válasz] [Idézet]
 

 

Gaál István Jenő

[Hozzászólások száma] 3 [Összpontszám] -1 [Sikeresség] -33

hozzászóló

Köszönöm az információt!
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (2013.03.08 09:36:54)
 

 

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

[Hozzászólások száma] 31 [Összpontszám] 3 [Sikeresség] 10

akkreditált szolgáltató

Tisztelt Bálint Úr!


A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 12. §-ának (1) bekezdése szerint a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. A védjegyoltalom tartalmával kapcsolatban a Vt. 12. §-ának (2) és (3) bekezdéseinek a rendelkezései, a védjegybitorlással kapcsolatban a Vt. 27. §-ának rendelkezései az irányadók. A védjegybitorlás esetén a bitorlóval szemben polgári jogi és büntetőjogi szankciók alkalmazhatók, bitorlás esetén a védjegyjogosult – külön jogszabály rendelkezései szerint – követelheti a vámhatóság intézkedését a bitorlással érintett vámáruk forgalomba kerülésének megakadályozására.

A védjegybitorlás megítélése kapcsán – különösen az import termékek esetén – arra kell figyelemmel lenni, hogy az importált termékek kapcsán az ún. „jogkimerülés” megállapítható-e? A jogkimerülés szabályait a Vt. 16. §-ának (1) és (2) bekezdései tartalmazzák. E rendelkezések szerint, a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ő hozott forgalomba, vagy amelyeket kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba az Európai Gazdasági Térségben. Az idézett rendelkezés nem alkalmazható, ha a védjegyjogosultnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze, különösen akkor, ha az áru állagát, állapotát megváltoztatták, illetve károsították.

Amennyiben Ön bizonytalan abban a tekintetben, hogy a felsorolt védjegyekkel ellátott termékeket jogszerűen forgalmazhatja-e Magyarországon, azt javasolom, hogy a felmerült kérdések tisztázása érdekében keresse meg a védjegyjogosultakat, illetve ezek képviselőit. A védjegyjogosultak és képviselők elérhetőségeit, címét a Hivatal honlapján található, ingyenes „E-kutatás” adatbázisunk használatával könnyen megtalálhatja. Amennyiben további kérdése, észrevétele lenne, kérem, hogy forduljon a Hivatal Ügyfélszolgálatához.


Tisztelettel:

Dr. Csiky Péter
főosztályvezető
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Bálint Tibor (2013.03.06 10:12:15)
 

 

Moderátor2

[Hozzászólások száma] 440 [Összpontszám] 116 [Sikeresség] 26

moderátor

A "Márkajelzéssel ellátott ruházat értékesítése" című témát összevontam a "Válaszol: a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala" című témával.
[Válasz] [Idézet]
 

 

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

[Hozzászólások száma] 31 [Összpontszám] 3 [Sikeresség] 10

akkreditált szolgáltató


Tisztelt Gaál István Jenő!

A megkeresésével kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom.

Az áruk és szolgáltatások nemzetközi osztályozására kidolgozott Nizzai Osztályozás egyes osztályaihoz tételes jegyzék tartozik, amely az adott osztályba sorolható árukat illetve szolgáltatásokat tartalmaz. A betűrend szerinti jegyzék nem teljes, már a terjedelménél fogva sem lehet az, nem beszélve arról, hogy nap mint nap születnek új termékek és szolgáltatások, amelyek így nem is szerepelhetnek benne.
Abban az esetben, ha a keresett termék/ szolgáltatás nem szerepel a jegyzékben, azt kell megvizsgálni - az egyes osztályokhoz tartozó jegyzékeket alapul véve -, hogy a kérdéses áru illetve szolgáltatás melyik osztályba sorolható.
Az Ön által jelzett esetben a fentiek szerint javaslom eljárni, és figyelmébe ajánlom a 9. osztályt.

A bejelentés szempontjából alapvető fontosságú, hogy az árujegyzékben minden áru illetve szolgáltatás szerepeljen szövegesen, amellyel kapcsolatban a megjelölést használni kívánják, mert a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény értelmében az elismert bejelentési napot követően az árujegyzék nem bővíthető, de az árujegyzékben szereplő áruk/szolgáltatások Nizzai Osztályozás szerinti osztályokba való besorolása, téves besorolás esetén a megfelelő osztályba való átsorolása az eljárás során pótolható.


Tisztelettel:

Huszár Enikő
osztályvezető
Ügyfélszolgálati Osztály
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Gaál István Jenő (2013.02.28 13:50:42)
 

 

Bálint Tibor

[Hozzászólások száma] 1 [Összpontszám] 0 [Sikeresség] 0

hozzászóló

Tisztelt Hölgyem/Uram!

Üzleteimben, külföldről behozott márkajelzéssel (Mexx, Next, Dorothy Perkins, Marks & Spencer, Gas, Bershka, Zara)ellátott,outlet értékesítésből származó ruhákat szeretnék értékesíteni.
Kérdésem a következő:
Milyen engedélyeket kell beszereznem? A márkavédettség tekintetében mit kell figyelembe venni? Hirdethetem, reklámozhatom, azt hogy ezekkel a márkajelzéssel ellátott ruhákat forgalmazom?
Az áru eredetiségét számlával igazolom.
Van-e kizárólagos magyarországi képviselet, aki/ami ezt szabályozhatja?

Sürgős válaszát várva;

Tisztelettel

Bálint Tibor
[Válasz] [Idézet]
 
[Válasz]
Ugrás: