PORTÁL NAVIGÁCIÓ


PORTÁL AL-NAVIGÁCIÓ


MORZSÁK

 

Máté Sándor Ferenc

[Hozzászólások száma] 58 [Összpontszám] 151 [Sikeresség] 260

hozzászóló

Egy hír: "Napelemes energiarendszert adtak át a Páty melletti MOL kútnál. A beruházás 25 millió Ft volt, arendszer évi 400 ezer Ft energiát termel. A beruházás megtérülése 60 - 70 év."
Ezen - a hírben megfogalmazott megtérülésen érdemes elgondolkodni, ugyanis nem számol a rendszer karbantartásának költségeivel. Szinte bizonyosra vehető, hogy a rendszer elemeinek meghibásodása, különösen a napelemeké, egy-két évi "megtérüléskiesést" okoz. Magánemberek számára pedig egyelőre többségében megfizethetetlen egy ilyen energia-váltás.
Más megoldás nincs? Mit tudtok a szélenergia kicsiben történő igénybevételéről? (Akit sért a nem Önöző kérdésfelvetés, attól elnézést kérek...)
[Válasz] [Idézet]

 

[Válasz]
Hozzászóló Hozzászólás

 

Vizeli László

[Hozzászólások száma] 812 [Összpontszám] 280 [Sikeresség] 34

hozzászóló
Offline

Miért nem terjed Mo-on a lakossági alternatív energiatermelés?
Drága a kiépítése? Túl olcsó a kiváltani kívánt energia beszerzési ára?

Éves áramfogyasztásom cirka 2 - 2,2 MWh, tíz évre ez 1,3 - 1,5 M Ft.
A tíz évre garantált napelemes rendszer 1,8 M Ft garanciával, tervezéssel, karbantartással együtt.

Igaz, az 5 - 5,4 MWh (éves) kijön 2,7 M Ft-ból, de csak akkor volna értelme, ha el is fogyasztanám. Eladni a szolgáltatónak anyagilag értelmetlen.
[Válasz] [Idézet]
 

 

Moderátor2

[Hozzászólások száma] 440 [Összpontszám] 116 [Sikeresség] 26

moderátor

Bene Magdolna (2012.07.03 22:01:18) hozzászólását a(z) "Alternatív energia?" című témából a Fórumszabályzat alapján töröltem.

A törlés indoklása a 2014.08.10 11:56:27 időpontban tett moderátori indoklásban található.
[Válasz] [Idézet]
 

 

Bene Magdolna

[Hozzászólások száma] 2049 [Összpontszám] -3065 [Sikeresség] -150

hozzászóló


Megdöbbentő számomra a szélgenerátor üzembe helyezési költsége. Hallottam hogy drága, de azt nem gondoltam volna, hogy ennyire? Eddig napelem ügyben tájékozódtam, most azt is megtudtam, hogy ez utóbbit egyszerűbben üzembe lehet helyezni, ezt sem gondoltam , úgy tünt a szélerőmű olcsóbb praktikusabb egyszerűbb, s mégsem?

...mielőtt egy szélgenerátort üzembe állítanánk, a helyszínen akár fél-egy évig is érdemes mérni a szél erősségét és irányát – mondja Várnagy János, a Bács Zöldenergia Kft. ügyvezetője.

http://ingatlanmagazin.com/epites-es-felujitas/melyik-eri-meg-jobban-a-szelgenerator-vagy-a-napelem-arak-hatekonysag/
Várnagy László úgy vélekedett, hogy egy családi háztartás áramigényét kielégítő szélgenerátoros rendszer nettó 7 millióba kerülhet.
A szélerőgépek élettartamát a gyártók 20-25 évre tervezik. (A napelemes rendszerre 25 év garanciát adnak.)

Mégis energiaellátási zavarok, természeti vagy gazdasági katasztrófák esetén szinte anyagilag nem mérhető az autonóm energiatermelés értéke.


http://www.mozaikbau.hu/redriven/5kw.html a képen látható szerkezet azért nincs az udvaromon, mert a szélgenerátor ára: 7.100.000,- Ft+ÁFA

De van számomra is elérhető megoldás(?):
"A drága gyári készülékeknél olcsóbban kijöhetünk, ha házilag fabrikálunk kisebb teljesítményű szélgenerátort" – mondja Bernáth Róbert, a biosolar.hu alapítója és szerkesztője.




[Válasz] [Idézet]
 

 

Bene Magdolna

[Hozzászólások száma] 2049 [Összpontszám] -3065 [Sikeresség] -150

hozzászóló


Érdekes cikkeket találtam egy lapon, nem tünik bulvárnak:
http://www.geographic.hu/Civilizacio/2009/06/Megvalosulhat_az_eszak_afrikai_napenergia_megaprojekt

Idézek rövid részleteket ezekből:
Március közepén a New York-i Columbia Egyetem egyik professzora, a Star Solar nevű coloradói cég vezetője valamint egy New York állambeli kutatócég igazgatója közös tanulmányban hívta fel a figyelmet arra a tényre, hogy az iraki háborúba ölt pénzhez képest csekély pluszbefektetéssel 2050-re az Egyesült Államok villamosáram-igényének a 70 százalékát már napenergiából nyerhetné. A dolog nyitja 420 milliárd dollár – és alig tíz év múlva a napenergia-mezőkön előállított elektromos áram ára a hagyományos módon előállított áram árával szemben már versenyképes lenne.



Az elmúlt év során Németországban szerelték be a legtöbb napelemet a világon. Egyelőre a teljes napenergia-hasznosítási ágazat összforgalma alacsony, de a növekedési tempó egyre nagyobb.

Carsten König, az UVS ügyvezető igazgatója a Spiegel Online-nak elmondta, hogy tavaly összesen 300 megawatt (MW) teljesítményű fotovoltaikus-berendezést helyeztek üzembe náluk, miközben Japánban ugyanez a mutató „csak” 280 MW volt. Persze e két ország még így is messze vezeti a világranglistát, hiszen a globálisan harmadik Egyesült Államokban mindössze 90 MW volt az átadott összteljesítmény.

A Spiegel Online mindennek kapcsán megjegyzi, hogy Németországban a napenergia hasznosításával foglalkozó iparágban összesen 30 ezren dolgoznak jelenleg.


régi álmot, amely szerint a Szaharában telepítendő napelemek termelik majd az elektromos áramot Európának, német cégek valósíthatják meg.

„Olyan kezdeményezést kívánunk létrehozni, amely konkrét megvalósítási terveket tesz le az asztalra az elkövetkező két-három éven belül" – nyilatkozta Jeworek, aki szerint technológiailag megvalósítható a terv, s átadása után a Desertec egymaga Európa áramszükségletének akár 15 százalékát is fedezheti majd. A Süddeutsche Zeitung szerint először tíz év múlva jöhetne át Európába az áram.

Napelemek. A tervek szerint Európa áramszükségletének akár 15 százalékát állíthatják elő Észak-Afrikában.

Napelemek. A tervek szerint Európa áramszükségletének akár 15 százalékát állíthatják elő Észak-Afrikában.


A projekt irányában a Siemens is nyitottnak mutatkozik. A cég egyik szóvivője nyilatkozatában ezt megerősítette: „Igen, tárgyalunk a Münchner Rückkel és más ipari vállalatokkal, mint például az RWE-vel vagy az E.on-nal. Amennyiben maradéktalanul megvalósul az elképzelés, a projekt száz gigawattnyi elektromos áramot tudna termelni – annyit, mint száz erőmű."


Az európai befektető országok mellett természetesen a helyi, afrikai és közel-keleti országok áramellátását is meg lehetne oldani, ráadásul a termelt energiával akár olyan berendezések is gazdaságosan működtethetőek lennének, amelyek a tenger vizét sótalanítják – hiszen Afrikában és a Közel-Keleten is az egyik legégetőbb probléma az ivóvíz-kérdés.

Magyarán szólva nemcsak új munkahelyek jönnének létre az amúgy is komoly munkanélküliséggel küzdő államokban, hanem egyben az ivóvízproblémára is megoldást találnának, és az országok gazdaságát is pozitívan érintené, hogy olyan exportcikkel rendelkeznének, amely állandó bevételi forrást jelent.

Egyes számítások szerint megfelelő beruházással akár már 2020-ban is biztosítható lenne, hogy a napenergia-mezőkön előállított áram ára megközelítse a fosszilis energiaforrások felhasználásával, vagy atomenergia felhasználásával előállított áram árát, 2050-re pedig Európa áramigényének 15-20 százaléka is fedezhető lenne ebből a forrásból.


Én laikus szemmel nem értem, miért kell évtizedekről beszélni. A napelem egyszerű szerkezetnek tűnik, úgy gondolom, "pillanatok alatt" tele lehetne vele szórni az összes napfényes órákban gazdag kihasználatlan hatalmas sivatagt. Még azt sem lehet mondani, előbb helyet kell azoknak csinálni.(?)






Ez a hozzászólás 1 alkalommal volt szerkesztve. Utolsó módosítás ideje: 2011.06.16 15:11:52

[Válasz] [Idézet]
 

 

Bene Magdolna

[Hozzászólások száma] 2049 [Összpontszám] -3065 [Sikeresség] -150

hozzászóló

Máté Sándor Ferenc írta:Egy hír: "Napelemes energiarendszert adtak át a Páty melletti MOL kútnál. A beruházás 25 millió Ft volt, arendszer évi 400 ezer Ft energiát termel. A beruházás megtérülése 60 - 70 év."
Ezen - a hírben megfogalmazott megtérülésen érdemes elgondolkodni, ugyanis nem számol a rendszer karbantartásának költségeivel. Szinte bizonyosra vehető, hogy a rendszer elemeinek meghibásodása, különösen a napelemeké, egy-két évi "megtérüléskiesést" okoz. Magánemberek számára pedig egyelőre többségében megfizethetetlen egy ilyen energia-váltás.
Más megoldás nincs? Mit tudtok a szélenergia kicsiben történő igénybevételéről? (Akit sért a nem Önöző kérdésfelvetés, attól elnézést kérek...)


A MOL kútnál..:-)
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Máté Sándor Ferenc (2003.09.13 06:57:05)
 

 

Máté Sándor Ferenc

[Hozzászólások száma] 58 [Összpontszám] 151 [Sikeresség] 260

hozzászóló

Megjegyzés a vízbontáshoz:
Ha az ehhez szükséges energiát szélgenerátorokból nyerjük, akkor az energiafelhasználás kérdése rendben van. Ugyanez a helyzet az oxigénnel, biztosan nem árt a levegőnek. A problémák a hidrogénnél kezdődnek. Az ugyanis, ha nem használjuk fel azonnal, hajlamos a felrobbanásra (durranógáz). Ha pedig tárolni vagy szállítani akarjuk későbbi hasznosítás céljából, nagyon költséges beruházásokra van szükség. (A hidrogén normál anyagú tartályokból diffundál, rideggé teszi a vele kapcsolatba kerülő anyagokat, melyek ezáltal könnyen repednek, törnek stb. A tároláshoz és szállításhoz tehát drága, különleges anyagokra van szükség - sajnos.) Ez a fő oka annak, hogy nem terjedt el széleskörűen már régen a kézenfekvő felhasználási mód, ahol a hidrogén elégetésekor hőenergia keletkezik, a végtermék pedig tiszta vízgőz.
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Bognár Attila (2010.06.24 18:31:23)
 

 

Ollé Kálmán

[Hozzászólások száma] 2701 [Összpontszám] 2666 [Sikeresség] 99

hozzászóló
Offline

Üdv Mindenkinek!

Hallom a rádióban, látom a TV-ben, olvasom az újságban, hogy takarékoskodjunk az energiával!
Cseréljünk nyílászárókat, hőszigeteljük a házunkat, szereljünk fel napkollektort, építsünk be hőszivattyút, a gépkocsit állítsuk át bio-üzemanyagra, vagy gázüzeműre és még sorolhatnám a jobbnál jobb ötleteket tanácsokat.
Csak mindig egy mondóka mandrázik a fejemben.
„ hiába dolgozol, hiába aratsz, mégis ilyen meztelen maradsz!”
( ezt csak egy kor felettiek ismerhetik, mert a valamikori papír 20 Forintos hátulján levő férfi alakhoz kötődik )
Vagy az Ossián-tól idézve: „ annak sosem lesz könnyebb, ki a föld fölé görnyed.”
Nem tudom, hogy kinek tűnt fel, hogy most drágább az üzemanyag, mint amikor az olaj hordónkénti ára 150 $ volt.
Meg is van rá a magyarázat. 15%-al esett vissza a kereslet a benzinkutaknál!
Tehát, hogy meglegyen a biztos nyereség, ha nem jön be bevételben, akkor hajrá, emelni kell az árat!
Én, még úgy tudtam, hogy nálunk piacgazdaság van. Vagyis, ha csökken a kereslet, akkor csökken az ár is.
De sajna monopol gazdaságban élünk!
Ugyanez a képlet a víz-csatornadíjaknál, a gázár megállapításánál, és a villamos energia áránál is!
Hát, akkor kérdem én.
Érdemes spórolni?
Minél többet spórolunk, annál magasabb lesz az egységár, hogy szegény szolgáltatók nehogy kevesebb nyereséget könyveljenek el.
Miért, mert a privatizációs szerződésben garantálták számukra a nyereséget!
Én azonnali felülvizsgálatot követelek, mert ez az állapot az erőfölénnyel való visszaélés tiszta példája!

Üdv: Kálmán

[Válasz] [Idézet]
 

 

Szabó Zoltán 0011

[Hozzászólások száma] 9 [Összpontszám] -4 [Sikeresség] -44

hozzászóló
Offline

A víz bontásához nem szükséges az árvíz!!!
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Bognár Attila (2010.06.24 18:31:23)
 

 

Szabó Zoltán 0011

[Hozzászólások száma] 9 [Összpontszám] -4 [Sikeresség] -44

hozzászóló
Offline

Kedves Kálmán!
Ürülök, hogy kicsit közeledett az álláspontunk!
Abban mindenképpen egyetértünk, hogy ha fúj a szél akkor a párolgás magától is beindul, mert megnövekszik a hullámzó víz velülete és nyomáskülömbség is lesz.
De mekkora külömbség van a hullámzó és a porlasztott víz felülete között?
Legalább 100x-os!
Amit írtál az egyik leveledben, hogy nem bírtál a kondenz vízzel, ott is az volt a baj, viszonylag kicsi volt a víz felülete.
Egy pl. a ventillátorra:
(de hangsúlyozom, ha fúj a szél, akkor csak a vizet kell elporlasztani!)

WOJM-120cm ventilátor 43000 m3/h 80 Pa 1,1 Kw 82 dB 550 Ford/perc 250000 netto listaár (ez azért nem olyan sok...)
Az előző írásomban ezzel számoltam, nem számolgatom most ki újra.

Egyébként a gondolat, onnan jött, hogy egy forró és nagyon szeles napon voltunk egy strandon, ami mesterséges tó volt. Mondtam a többieknek, milyen unalmas, nincs itt semmi, legalább egy szökőkút lenne....
De, lehet ki is száradna néhány nap alatt ebben a nagy szélben!


[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Ollé Kálmán (2010.06.24 18:22:17)
 

 

Bognár Attila

[Hozzászólások száma] 8731 [Összpontszám] 6190 [Sikeresség] 71

hozzászóló
Offline

Na és mi a helyzet a vízbontással?! ;)
A keletkező hidrogén és oxigén könnyedén "szélnek ereszthető",
de akár tárolható is lenne további hasznosításra...

Ez a hozzászólás 1 alkalommal volt szerkesztve. Utolsó módosítás ideje: 2010.06.24 18:31:39

[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Ollé Kálmán (2010.06.24 18:22:17)
 

 

Ollé Kálmán

[Hozzászólások száma] 2701 [Összpontszám] 2666 [Sikeresség] 99

hozzászóló
Offline

Kedves Zoltán!

Most jól le akartalak igázni, de óvatos ember utánanéz az igazának és csak akkor kapaszkodik tovább az igazában.
De valóban, én néztem el a teljesítményadatokat egy léptékkel.
A HELIOS NA 450 HQD 50/4 ventilátor, mely 50 Pa nyomáson 7,5 m/sec légsebesség mellett tud 5000 m3/óra teljesítményt, ekkor az áramfelvétele kb. 500 Watt.
Ez ugyan több, mit amit a példádban írtál, de nagyságrendileg kevesebb, mint amivel én jöttem elő.
Amúgy az 5,000 m3/óra nagyon nagy teljesítmény, azok a szobai csodák soha meg sem közelíthetik csak papíron, mert azoknak a légsebessége legfeljebb 2,5 m/sec.
De akkor boncolgassuk tovább a felvetésed.
Ha szélerőműveket használnánk, akkor szerintem fújnia kell a szélnek.
Azt hiszem, hogy ahhoz, hogy egy szélmalom beinduljon 2,5 m/sec szélsebesség kell.
( 9 km/óra )
De hiszen akkor a vízfelület felett is mozgásba jön a levegő és beindul a párolgás a felületi nyomás csökkenés miatt.
Szerintem nem tudunk akkora mesterséges párologtatást elérni, mint a természetes módon bekövetkező légmozgás által keletkező spontán párolgás.
Végiglapoztam a HELIOS prospit és a legnagyobb szélsebességet előállító ventilátor egy füstgázmentesítő WARD típus, mely képes 20-25 m/sec sebességre is! (72-90 km/óra )
De ezek áramfelvétele már valóban 2,1-5 kW között van!
Az árát írjam? Nem fontos. Nagyon sok!
Tehát, még mindig nem vagyok meggyőzve.
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Szabó Zoltán 0011 (2010.06.24 11:48:07)
 

 

Szabó Zoltán 0011

[Hozzászólások száma] 9 [Összpontszám] -4 [Sikeresség] -44

hozzászóló
Offline

Kedves Kálmán!

Nagyon jó, hogy megpróbáltad kiszámolni az általam vázolt megoldás gazdaságosságát.
(De sajna tényleg álmos lehettél egy kicsit!)
A léptékekkel és az arányokkal van egy kis gond!

Az 5ezer m3/hóra teljesítményű ventillátor kb 3 db padlóventillátornak felel meg,
(ez nem a reklám helye, keress rá a neten "turbó asztali/padló ventillátor ")
aminek az ára kb. bruttó 3x16=48 ezer ft, a fogyasztása pedig 3X55=165w és számításaid szerint 250 l/h párologtatásra alkalmas.

Na, akkor ezt a nagyságrendet emeljük meg ezerszeresére!!!
Akkor az 5 millio m3/h, 48 millió ft a ventillátorra és 55 kw/h, az energiafelhasználásra 55x22=1210 Ft/h.
Az általad kiszámolt 0,25m3/h párologtatás is módosul, 0,25*1000=250m3/h-ra.

Kicsit másként fest a dolog!
Ha ipari méretekbe gondolkozzunk, 50ezer m3/h teljesítményű 1 kw fogyasztású
mezőgazdasági ventillátor 250 ezer Ft.(ez is a netről van)

Ebből elegendő 100 db. Költségek:2200 Ft/h áramdíj, 25 millió a wentillátor.
1 db wentillátor (átmérő 120 cm) kb 1m2-t fed le, ami azt jelenti, hogy 100 db wentillátorból lesz 100 m2-es párologtató fal felület, kb 50 km/h szélsebességgel.

A szivattyúkat ne számoljuk, azok úgy is folyamatosan pakolgatják a vizet ide-oda.
(Ehhez a vízmennyiséghez 4 db 60m3/h teljesítményű robbanó motoros szivattyú elegendő, tehát kb kb 250 ezer Ft-ból a fenti mennyiségű víz elporlasztása is megoldott.)

Egyébként a mondandóm lényege nem a ventillátor volt, hanem a szél energiája.
Jelen esetben az a hasznosuló szél és nap energia, ami elpárologtatja a vizet, ha kellően el van porlasztva.(tűző napon nem 30 celsius, inkább 50 is meg van)

Mostanában sajna elég gyakori az 50 km/h-t meghaladó sebességű szél, de megpróbáltam
ebből hasznot húzni...
Gondolj bele, 10 km széles víztározó 10m magasságig biztos párolog. Ez a fent kiszámolt elpárolgtatott vízmennyiség ezerszerese, csak el kellene porlasztani!!! (250ezer m3/h....)

Tehát nem a ventillátor a fontos, hanem a mostanában fújó nagy szél és meleg! (nyugodtan
lehet 100%-al számolni a pára befogadásakor)
Nem ide-oda pakolgatni a vizet a folyamatosan üzemelő szivattyúkkal, hanem elporlasztani és felnyomni a levegőbe.
Maj a szél és a Nap teszi a dolgát!
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Ollé Kálmán (2010.06.23 23:04:17)
 

 

Ollé Kálmán

[Hozzászólások száma] 2701 [Összpontszám] 2666 [Sikeresség] 99

hozzászóló
Offline

Kedves Zoltán!
Az ötleted alapjában jó, de nem egyedi.
Sok ember fejében megfordult már hasonló, köztük nekem is.
Sőt én még kísérleteztem is vele, de mind hiába!
Nekünk nagyon kicsi mennyiségben van bajunk a keletkező kondenzvíz elpárologtatásával.
De mikor nem sikerült óránként 1 liter vizet sem elpárologtatnom kellő hatékonysággal, elővettem a H-X diagrammom és egyből rájöttem a fals alapokra.
Ahhoz, hogy 100%-osan el tudjam nyeletni a levegővel a vizem, 30 C fokos hőmérsékletnek kell lennie, és nem szabad a nyeletés utáni légállapotnak több vizet tartalmaznia 0,05kg-ot köbméterenként!
Ennél több víz kicsapódik, vagyis nem veszi fel.
Ha veszek egy 5,000 m3/óra teljesítményű ventillátort, akkor 250 kg vizet tudok elpárologtatni óránként!
Vagyis 0,25 m3-t!
Szerinted hány millió köbméter víz borítja a földeket?
És mikor olyan száraz a levegő, hogy 100%-osan be tudja fogadni azt amit még rá akarok tukmálni?
Tehát a végeredmény talán 100 kg/óra!
Aztán nem is számolom a ventilátor elektromos fogyasztását, mely legalább 3 kW/óra.
Ez azt jelenti, hogy kb. 7 kg széndioxiddal terheltük a környezetet, ha nem szélenegiát akarunk használni.
De vegyünk egy 1 MW-os szélerőművet.
Ez 333 db 5,000 m3/óra teljesítményű ventillátort tudna ellátni ingyen energiával.
Vagyis 333 x 100 kg = 33,300.- kg = 33 m3 / óra
Hát nem tudom.
Egy valamire való ipari szivattyú 50-200 m3/óra teljesítményű és nem kerül 600 millió Ft-ba.
Arról nem is beszélek, hogy működik esőben is, szélcsendben is, és oda visszük ahová akarjuk.
De még van egy pár indok, hogy miért nem fog senki megkeresni az ötleted miatt, de nem akarok hosszú lenni, mert álmos vagyok.
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Szabó Zoltán 0011 (2010.06.23 11:36:59)
 

 

Szabó Zoltán 0011

[Hozzászólások száma] 9 [Összpontszám] -4 [Sikeresség] -44

hozzászóló
Offline

Tisztelt Fórumozók!
A szélenergia aktuális hasznosításáról szeretnék szólni.
Amikor ilyen szeles idő van és viszonylag meleg, akkor nem lehetne-e a belvíz sújtotta területeken a vizet nagy nyomással egyszerűen a levegőbe fújni/permetezni és így elpárologtatni?
(Mennyen a víz oda ahonnan jött!!!)
Ha nincs szél, akkor beállítani a permet sugár elé néhány szélgépet…
A szivattyúk úgy is mennek egész nap, szerintem kellő szélerősség esetén a szivattyúzott víz 80%-a elpárolog, el viszi a szél, nem hullik vissza!
Elég sok pénzt költenek a védelemre, de csak pakolgatják a vizet ide-oda!
Ahhoz mondjuk nem értek, ha szennyezett a víz, akkor a szennyeződés is elpárolog-e? (tovább terjedhet) Ha igen, akkor a fertőtlenített vizet kellene ilyen módon elpárologtatni.
Ha mechanikus szivattyúkat használnak, és ezeket egy kissebb szélturbinával hajtják meg, akkor még környezetbarát is lenne a dolog!

Ha esetleg az ötletem jónak tűnik, akkor alkalmazhatják az egész világon.
Ez esetben, nem bánom, ha megemlítik a nevemet, mint az ötletet adót…
Szabó Zoltán informatikus
Debrecen Beks Kft



[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Máté Sándor Ferenc (2003.09.13 06:57:05)
 

 

Bene Magdolna

[Hozzászólások száma] 2049 [Összpontszám] -3065 [Sikeresség] -150

hozzászóló

A bioetanol és egyéb bio üzemanyagok átka:

"Előreláthatólag mintegy négy-ötmillió tonna gabonával terem kevesebb a szokásosnál – írja a Vállalkozói Negyed – tehát kilenc-tízmillió tonna betakarításával lehet számolni. Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke a lapnak elmondta: ez a mennyiség még mindig elegendő a belföldi ellátás biztosításához, a termelőknek azonban a befektetett pénzük sem térül meg ebben az évben, azaz haszonra egyáltalán nem számíthatnak....
...Bioetanol előállítására évente egy-kétmillió tonna kukoricát használhatnak fel."

/forrás: http://etanol.info.hu/hirek/Egyharmados_termekkiesesre_kell_szamitani

Valószínű, hogy nyereségre azok számíthatnak, akik beszerelik a járművekbe és egyéb benzinnel működtethető gépekbe az "átalakítót".

[Válasz] [Idézet]
 
[Válasz]
Ugrás: