PORTÁL NAVIGÁCIÓ


PORTÁL AL-NAVIGÁCIÓ


MORZSÁK

 

Nagy Zoltán 0003

[Hozzászólások száma] 977 [Összpontszám] 387 [Sikeresség] 40

hozzászóló

Abban a reményben indítom ezt a témát, hogy a hiánypótláson kívül időnként az illetékesektől is kapunk választ egy-egy kérdésre. Az én kérdéseimet az alábbi nagyon friss - szerintem - "fogyasztógyalázó" eset vetette fel.

A UPC a Zuglói társasházunk környékén is lefektette az üvegszálas kábeleket és megkezdte az ügyfelek toborzását. Hozzám tegnap este csengetett be az "én üzletkötőm". Sajnos elfelejtette elhozni a UPC vonatkozó Általános Szerződési Feltételeit, és a reménybeli szerződésünk szövegét sem akarta előzetesen átadni. Ma délután elsétáltam a UPC Kinizsi utcai ügyfélszolgálati irodájába, ahol a biztonsági őr készségesen megmutatta az ÁSZF-et. Én megnéztem az engem érdelkő pontokat, majd azok magyarázatáért kb. 1 órát álltam sorban. A kérdésem az volt, hogy milyen TV-készülékkel kell rendelkeznem ahhoz, hogy megfelelő minőségben nézhessem a UPC csillagpontos kábelrendszeren továbbított tévéprogramjait, ugyanis a megfelelő készülék meglétét az ÁSZF előfeltételként jelölte meg, azt viszont az ÁSZF már nem tartalmazta, hogy milyen műszaki paraméterekkel kell a készüléknek rendelkeznie. Az ügyfélszolgálatos úr közölte, hogy a TS 4312 típusú Videoton készülékem megfelel erre a célra. Amikor megemlítettem, hogy nálunk korábban is volt kábeltévé, azonban az új kábel bekötése és az új programok bevezetése óta legalább egy nagyságrenddel jobb minőségben veszem pl. az RTL Klub műsorát egy szál vezetékkel, mint az ő általuk frissen beüzemelt kábellel, mert zaj és interferenciacsíkok rontják a kép minőségét. Olyasmit kezdett magyarázni, hogy a régi kábel árnyékolása nem megfelelő, és az előfizetői szerződés aláírása után új kábelt fognak behúzni, mert a régi nem felel meg a csillagpontos kábelrendszer követelményeinek. Hazaérve felhívtam a 1221-es telefonszámot, ahol egy nagyon kedves hölgy minden igyekezetét bevetette, hogy válaszoljon a délután hiába feltett kérdésemre. Több "szakembert" is megkérdezett, de csak odáig jutottunk el, hogy a készüléknek milyen TV és szinnormának kell megfelelnie (amit természetesen az én készülékem is tud).

A fenti esetettel kapcsolatban a következő kérdéseimre szeretnék választ kapni az illetékesektől:

1. Hogyan süllyedhetett odáig a magyar fogyasztóvédelem, hogy egy nemzetközi cég üzletkötője meri venni a bátorságot arra, hogy úgy ajánlja fel a szerződés megkötését, hogy még megmutatni sem tudja azoknak a jogoknak és kötelezettségeknek a leírását, amelyek a leendő ügyfelet megilletik, ill. kötik?

2. A Nemzeti Hírközlési Hatóság (leánykori neve Hírközlési Felügyelet) joga és kötelessége a hírközlés területén működő vállalatok Általános Szerződési Feltételeinek a jóváhagyása. Milyen szakmai képesítése van annak a szakembernek, aki jóváhagyta a UPC Általános Szerződési Feltételeit?
[Válasz] [Idézet]

 

[Válasz]
Hozzászóló Hozzászólás

 

Frivalszky Katalin

[Hozzászólások száma] 303 [Összpontszám] 117 [Sikeresség] 39

hozzászóló

Kártyaelfogadó helye k aláírják a bannkal kötött szerződésükben, hogy a vásárlót nem diszkriminálhatják
semmilyen módon ( pl. alsó vagy akár felső határa nem lehet a vásárlási értéknek!)

[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Fazakas László (2017.11.20 07:30:18)
 

 

Fazakas László

[Hozzászólások száma] 2342 [Összpontszám] -892 [Sikeresség] -38

hozzászóló

Érdekes!
Én a piaci, kereskedelmi általános anomáliákra hívnám fel inkább a figyelmet! Mint legutóbb a Vámház kőruti Nagyvásárcsarnok egyik eladói standján (valami Felvágott Szaküzletnél) ahol vásároltam volna egy "tatárbeefstek" nevezetű kolbászkát. Az eladási ára 450 HUF!
Kártyával szerettem volna kifizetni, mert a lehetősége adott volt.
Azt mondja nekem az eladó - azt csak 1000 forint felett lehet! Micsodaaa?
Mióta?
Akkor kérem a panaszkönyvet ....
- nagy tanácskozás a többi eladóval, mert hogy az vagy nincs, vagy azt sem tudják hol van, stb.
A végén mégiscsak ki tudtam fizetni a 450 forintot, de eléggé érdekesnek tartom - ha egy kereskedő leszerződik a bankkal a terepi terminál üzemeltetésére, s ezzel bankkártya elfogadásra, utána miért nem akar bármi áron eladni?
Lehet, hogy a mamlasz külföldiek a sarki pénzváltónál váltogatnak át pénzre, de ÉN NEM! Én csak simán egy magyar ember vagyok eme kismagyar hazában! És teljes joggal elvárom, hogy az én pénzem - legyen is az bármin) mindenkor elfogadható legyen!
Mi az, hogy a kereskedő szabja meg, hogy mit és mennyit fogad el?
Egyszer beírtam egy panaszkönyvbe - éppen ezek miatt, majd bementem a Városház utca 5-be, ahol a Fogyasztóvédelmi Hivatal van. Ott aztán elmagyarázták nekem - ebben a témában
- "a kereskedőnek jogában áll" ...
És akkor nekem, a VÁSÁRLÓNAK meg nincs jogomban vásárolni?
A banki szerződés, amelyet a kereskedő azzal a terminál-használattal aláírt, az alapból tartalmazhat egyáltalán ilyen értékszintű limitet? Bárhol megfordultam - egyik bank se tud róla.
Végig lehet menni ezen ügyben a teljes csarnokon!
A kártyaelfogadó helyek fele hasonló trükkökkel él - mert hogy nekik a költségeik miatt egyszerűen nem éri meg, stb.! Hmmm.
Akkor miért kötötték meg már eleve a szerződést a bankkal? És miért nem olyan bankot választottak, amely ebben némiképpen kedvezőbb?
Miért a vásárló a sokadik ebben a rangsorban, holott a vásárlónak többnyire az elsőnek kéne lennie! Hiszen minden kereskedő - tudtommal és általában az eladásaiból él.
Ha pedig valóban nem akar eladni, mégis minek van egyáltalán ott?
Egy kis adóhivatali revizió minden esetre éppen rájuk férne, ha már ennyire finnyásak, és megválogathatják ügyfeleiket!
Én minden esetben ott hagyom az árut, ha azt a bankkártyámmal nem sikerül kifizetnem (és utána megveszem máshol)
Akkor tehát ki járt jól?
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Nagy Zoltán 0018 (2013.09.04 17:51:15)
 

 

Moderátor2

[Hozzászólások száma] 440 [Összpontszám] 116 [Sikeresség] 26

moderátor

Bene Magdolna (2013.12.13 22:41:04) hozzászólását a(z) "Legyen végre Magyarországon is fogyasztóvédelem!" című témából áthelyeztem a(z) "Beszélgetés a nyilvánosság előtt" című témába.
[Válasz] [Idézet]
 

 

Szabó István Csaba

[Hozzászólások száma] 3 [Összpontszám] 0 [Sikeresség] 0

hozzászóló

2013. 09. 30.-án panaszt nyújtottam be a debreceni fogyasztóvédelemnek az Eon áramszolgáltatóval szemben!
A levelem végén a következő megjegyzést tettem: "Bármilyen válaszlevél esetén, a válaszokat e-mailen, vagy ügyfélkapun kérem, postán ajánlva kizárva." (Szerintem ez magyar nyelven érthetően, van megfogalmazva.)

2013.12.06.-án a kórházból kijöttem, egy műtétem volt, és a postaládában találtam az értesítés ajánlott levélről a fiogyasztóvédelemtől.
Esetemben tudni kell még, hogy a csodálatos magyar posta úgy szervezte meg az ajánlott küldemények átvételét, hogy debrecenben a 20 posta küzül a legtávolabbiban kelljen átvennem, ráadásul a levelet is más postán és a csomagot is más postán. Ezért kb: 3,5 km távolságra kellene elgyalogolnom, azért, hogy átvehessem a levelet amit a fogyasztóvédelem írt nekem.
Nem értem mitől olyan nagy gond figyelembe venni a panaszos kívánságát. Ráadásul még olcsóbb is lenne, nem költenék feleslegesen az adózók pénzét.

Mivel nem tudom átvenni a levelet, igy azt sem tudom mi van benne.
Ezért gondolom azt, hogy a túloldalon beprogramozott robotok ülnek.






Ez a hozzászólás 1 alkalommal volt szerkesztve. Utolsó módosítás ideje: 2013.12.13 11:12:37

[Válasz] [Idézet]
 

 

Nagy Zoltán 0018

[Hozzászólások száma] 1678 [Összpontszám] 1055 [Sikeresség] 63

hozzászóló

A legutóbbi hozzászólásomban azt írtam, hogy a felügyeleti és fogyasztóvédelmi funkciók összeférhetetlenek. Az állami tulajdonú szervezetek esetében, tapasztalataim szerint, a kormányhivatalok alá rendelt fogyasztóvédelmi felügyelőségek sem törik össze magukat a fogyasztói érdekek védelmében. Az alábbi eset kiválóan bemutatja, hogyan bújik ki egy fogyasztóvédelmi felügyelőség a fogyasztóvédelmi kötelezettsége teljesítése alól.

A hvg.hu egy bizonyos pécsi egyetemista, Berencsi Benjamin esetét ismerteti. Az egyetemistát a kalauz jogtalanul gyorsvonati pótjegy váltására és büntetés megfizetésére kötelezte. Ebben az ügyben a következő információt sikerült megszereznem. A diák a Heves Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségénél tett panaszt és kérte az ügy kivizsgálását. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 10. § (1) bekezdése szerint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt […] a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A Felügyelőség e törvény 3. §-a alapján eljárást indított a vasúttársasággal szemben. Az eljárás során a MÁV azzal védekezett, hogy az érintett kalauz megkapta az erre vonatkozó szükséges tájékoztatást, azonban azt figyelmen kívül hagyta, ezért az eset munkavállalói hibára vezethető vissza. A Felügyelőség a vonatkozó rendelkezéseket és a nyilatkozatokat megvizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy a MÁV nem sértette meg a Felügyelőség hatáskörébe tartozó fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabályt.

A MÁV személyzete, tehát a kalauz is, munkája közben a vasúttársaságot képviseli, ezért meglehetősen pocsék védekezésnek tekinthető, hogy a MÁV csupán munkavállalói hibának minősíti az esetet. Ez a védekező magatartás valamennyire még érthető lenne. Az azonban már nem, hogy a Felügyelőség gondolkodás nélkül magáévá tette ezt a gyenge lábakon álló felelősségáthárítást. A szakszerű munkavégzés érdekében a munkáltatónak kutya kötelessége lenne megfelelő oktatásban, továbbképzésben részesíteni a munkavállalóit, számon kérni a tanultak elsajátítását és ellenőrizni, hogy a dolgozók hogyan alkalmazzák a gyakorlatban a tanultakat. Ezt a kötelezettségét a MÁV nem teljesítette, a Felügyelőség pedig szó nélkül vette tudomásul ezt a kötelezettségszegést, jóllehet még vizsgálatot is kezdeményezhetett volna a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál a MÁV jogsértő magatartása miatt, mivel a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 17. § (1) bekezdése kimondja, hogy a vasúti igazgatási szerv felügyeli a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogaira vonatkozó jogszabályi rendelkezések vasúti társaságok általi megtartását.

Epilógus: A Felügyelőség áttette az ügyet a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz.
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Nagy Zoltán 0018 (2013.09.04 17:51:15)
 

 

Nagy Zoltán 0018

[Hozzászólások száma] 1678 [Összpontszám] 1055 [Sikeresség] 63

hozzászóló

Fazakas László kérdezi:
De akkor miről szól a fogyasztóvédelem és a vásárlók jogai?

Ez egy jó kérdés. A budapesti fogyasztóvédő azt írta, hogy ha egy szolgáltató felügyeleti szervének a hatáskörébe tartozik a fogyasztói panaszok kezelése, akkor a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, bizonyos törvényi feltételek teljesülése esetén, nem rendelkezik hatáskörrel a fogyasztói panaszok elbírálására. Például a MÁV-nak a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, az energiaszolgáltatóknak a Magyar Energiahivatal, az internetszolgáltatóknak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a felügyeleti szerve, amelyek egyúttal fogyasztóvédelmi feladatot is ellátnak

A felügyeleti és fogyasztóvédelmi funkciók összeférhetetlenek, ugyanis ha pl. a MÁV megsérti a fogyasztói érdekeket, akkor az nagyjából azt jelenti, hogy a felügyeleti szerv nem jól végzi a munkáját. Bevallom, hogy talán én sem szívesen marasztalnám el saját magamat, ha pocsék munkát végzek. Kiváló példa erre a MÁV-START Zrt., egyik korábbi hozzászólásomban leírt fogyasztókárosító gyakorlata és a Nemzeti Közlekedési Hatóság magatartása. Ez utóbbinak hiába hívtam fel a figyelmét a vasúttársaság tisztességtelen gyakorlatára, nem tettek semmi a fogyasztók károsításának beszüntetésére. Tették, ill. nem tették, ezt annak ellenére, hogy a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 17.§ (1) bekezdése értelmében a vasúti igazgatási szerv, azaz a Nemzeti Közlekedési Hatóság, hivatalból felügyeli a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogaira vonatkozó jogszabályi rendelkezések vasúti társaságok és a közlekedésszervező általi megtartását.

Ez a hozzászólás 2 alkalommal volt szerkesztve. Utolsó módosítás ideje: 2013.09.04 17:53:47

[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Fazakas László (2013.09.04 07:28:08)
 

 

Fazakas László

[Hozzászólások száma] 2342 [Összpontszám] -892 [Sikeresség] -38

hozzászóló

Nagy Zoltán 0018 írta:

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Gazdasági Versenyhivatal ezt, természetesen (!? szó nélkül tűri. Nyilvánvalóan van rá okuk.


Talán meg vannak vesztegetve? Vagy náluk az lenne a természetes, ami valójában nem az?
De akkor miről szól a fogyasztóvédelem és a vásárlók jogai?
A szolgáltatói diktaturától és a "kényük-kedvük" szerint?
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Nagy Zoltán 0018 (2012.08.08 20:53:24)
 

 

Nagy Zoltán 0018

[Hozzászólások száma] 1678 [Összpontszám] 1055 [Sikeresség] 63

hozzászóló

Mellesleg megjegyzem, hogy féligazságot közöltél, ami megtévesztheti a vasuton nem közlekedőket, (Kiemelés N.Z.

Na, fussunk neki megint!
Kedves Vasúti Utastársak!



Ez a hozzászólás 1 alkalommal volt szerkesztve. Utolsó módosítás ideje: 2013.08.24 19:00:51

[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Bene Magdolna (2013.08.23 21:11:42)
 

 

Bene Magdolna

[Hozzászólások száma] 2049 [Összpontszám] -3065 [Sikeresség] -150

hozzászóló

Nagy Zoltán 0018 írta:Kedves Vasúti Utastársak,

A MÁV-START Zrt. egyik, a fogyasztók érdekeit sértő gyakorlatára hívom fel a figyelmeteket.

A vasúti társaság 2013. május 15-től bizonyos vonatait csak gyorsvonati pótjeggyel lehet igénybe venni. Késés esetén átalány-kártérítésre van lehetőség. Ha a vonat késése 30-119 perc között van, akkor a pótjegy árának 25%-át, a 120. perctől pedig az 50%-át fizetik vissza. Úgy tűnik, hogy az esetek nagy részében erre az átalány-kártérítésre csak elméletben van lehetőség.


1. A jegyvizsgáló köteles kiadni a késésigazolást, ha az utas kéri. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amíg a jegyvizsgáló nem adta ki az összes késésigazolást, addig a vonat nem mehet tovább. 2013. június 15-én a Budapestről Balatonfüredre közlekedő 19718. sz. KATICA sebesvonat, amely menetrend szerint csak Budapest-Kelenföld állomáson áll meg, Székesfehérvárra kb. 40 perces késéssel érkezett meg. Ha a Székesfehérváron leszálló utasok mindegyike kért volna késésigazolást, akkor a vonat aligha indulhatott volna el 1 perc múlva.

:-):-):-) Pedig ha feltartóztatták vilna a vonatot Székesfehérváron kb 1 órácskára, Balatonfüreden akár az 50%-os kártérítést is követelhettek volna az utasok. Mennyi hülye van, járt volna nekik vissza fejenként 37,50 azaz harminchét forint ötven fillér. :-):-):-):-)

Mellesleg megjegyzem, hogy féligazságot közöltél, ami megtévesztheti a vasuton nem közlekedőket, pl. Azokatakik inkább autópályadíjat fizetnek.
Igaz, hogy bevezeték a felárat, amit gyorsvonati pótjegynek kereszteltek el, ám e mellett a másik felárakat , amik egyenként is drágábbak nem kell kifizetni. Pár szó mint száz , kedvezményes időszakról van szó, jóval olcsóbban lehet ezzel a felár variációval utazni.
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Nagy Zoltán 0018 (2013.07.22 09:38:57)
 

 

Nagy Zoltán 0018

[Hozzászólások száma] 1678 [Összpontszám] 1055 [Sikeresség] 63

hozzászóló

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz benyújtott panaszomat beadtam a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz is. Ime a válasz:
"Tisztelt Nagy Zoltán! A Nemzeti Közlekedési Hatóság Központ Vasúti Igazgatási Főosztályhoz (a továbbiakban: vasúti igazgatási szerv) 2013. augusztus 21. napján érkezett megkeresésével kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom.
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 73.§ (1) bekezdésének o), illetve p) pontja szerint a vasúti igazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozik a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározottak szerint a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok panaszainak kezelése, valamint a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogaira vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzése.
A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Szeszatv.) 17.§ (1) bekezdése értelmében a vasúti igazgatási szerv felügyeli a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogaira vonatkozó jogszabályi rendelkezések vasúti társaságok és a közlekedésszervező általi megtartását. E tevékenysége körében hivatalból ellenőrzi és elemzi a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló 1371/2007/EK rendeletben, a vasúti társaságok személyszállítási üzletszabályzatában és a közlekedésszervező személyszállítási üzletszabályzatában foglaltak megtartását.
Az Ön megkeresésének tárgya a Szeszatv. 17.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján, valamint annak okán, hogy Önt konkrét sérelem nem érte, nem minősül panasznak, így arra a vasúti igazgatási szervnek nincsen hatásköre.
Kérem tájékoztatásom szíves tudomásulvételét!
Üdvözlettel:
dr. Blummenfeld Bernadett
vasúti piacfelügyeleti referens"

Ezek után a panaszomat "közérdekű bejelentésre" módosítva, ismét elküldtem az NKH-nak és megkérdeztem a budapesti fogyasztóvédőtől, hogy a vasút esetében mely szervezet rendelkezik illetékességgel a fogyasztók megkárosításának megelőzésében. Most kíváncsian várom a válaszokat.

Nem mellesleg, az NKH vasútügyi referense többször is felhívta a figyelmemet arra, hogy "a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 70. §-a alapján a vasúti igazgatási szerv által lefolytatott hatósági eljárásokban az ügyfél nem jogosult és a vasúti igazgatási szerv nem köteles elektronikus úton kapcsolatot tartani." Ez vélhetően azt jelenti, hogy a panasz elektronikus benyújtására az ügyfélnek nincs joga, jóllehet a panasz benyújtása önmagában még nem tekinthető hatósági eljárásnak. Az NKH nem köteles elektronikus úton kapcsolatot tartani ... de megteheti, ha akarja. Van itt törvényalkotás!

Az NKH-nál azért van pozitív dolog is: szinte azonnal válaszolnak, nem kell napokat, heteket várni a válaszra.

Ez a hozzászólás 3 alkalommal volt szerkesztve. Utolsó módosítás ideje: 2013.08.23 13:59:13

[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Nagy Zoltán 0018 (2013.08.23 13:38:58)
 

 

Nagy Zoltán 0018

[Hozzászólások száma] 1678 [Összpontszám] 1055 [Sikeresség] 63

hozzászóló

Azt hiszem, a topik címét aktualizálni lehetne, pl. így:
Miért nincs ma Magyarországon fogyasztóvédelem?

A kormány besorolta a fogyasztóvédelmet is a kormányhivatalok alá. Ezzel egyidejűleg, személyes tapasztalatom szerint, ki is herélte. Korábban Budapesten az V. kerületi Városház utcában volt a Budapesti fogyasztóvédelmi hatóság ügyfélszolgálata, ahol három hozzáértő ügyintéző állt a fogyasztók rendelkezésére. Az ügyfélszolgálat most is ugyanott található, azonban most már csak egy ügyintéző van. A ügyfélszolgálatot telefonon nem lehet elérni. A fogyasztóvédelem meglehetősen sajátos módon működik. Panaszt tettem a MÁV-START Zrt. ellen az előző hozzászólásomban leírt eljárás miatt annak érdekében, hogy megelőzzék a fogyasztók megkárosítását. Íme itt a válasz:
"Tisztelt Uram!
2013. július 25. napján a MÁV-Start Zrt. (1087 Budapest, Könyves Kálmán rkt. 54-60.) ellen a Felügyelőségünkre érkezett beadványával kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom:
A beérkező iratok tartalma alapján megállapítom, hogy az ügyben hatáskörrel a Budapest Főváros Kormányhivatala Fogyasztóvédelmi Felügyelősége nem rendelkezik. Ügyében a Nemzeti Közlekedési Hatóság (1066 Budapes, Teréz krt. 38.), mint hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál élhet panasszal.
Kérem tájékoztatásom elfogadását!
dr. Farkas Norbert
osztályvezető"

Az egy dolog, hogy fenti levélből hiányzik a jogszabályi hivatkozás, de a hatáskörről adott tájékoztatás is félrevezető, ugyanis az NKH nem foglalkozik a fogyasztók megkárosításának megelőzésével, amit a következő hozzászólásomban idézett levelük is alátámaszt.
[Válasz] [Idézet]
 

 

Nagy Zoltán 0018

[Hozzászólások száma] 1678 [Összpontszám] 1055 [Sikeresség] 63

hozzászóló

Kedves Vasúti Utastársak,

A MÁV-START Zrt. egyik, a fogyasztók érdekeit sértő gyakorlatára hívom fel a figyelmeteket.

A vasúti társaság 2013. május 15-től bizonyos vonatait csak gyorsvonati pótjeggyel lehet igénybe venni. Késés esetén átalány-kártérítésre van lehetőség. Ha a vonat késése 30-119 perc között van, akkor a pótjegy árának 25%-át, a 120. perctől pedig az 50%-át fizetik vissza. Úgy tűnik, hogy az esetek nagy részében erre az átalány-kártérítésre csak elméletben van lehetőség.

Az átalány-kártérítési igény benyújtásához szükség van a a kezelt pótjegyre és egy késésigazolásra, mely utóbbit a jegyvizsgálótól kell kérni. A vasúttársaság előírásai szerint a kártérítési igény a pénztárnál kell benyújtani, az eljárás pedig kb. 20 percig tart, mivel a pénztárosnak engedélyt kell kérnie és az utassal ki kell töltetnie egy teljes oldalas űrlapot. Az átalány-kártérítés pénztári készpénzes kifizetésére nincs lehetőség, azt csak 100 forintra kerekített utazási kupon formájában, bankszámlára utalva vagy postacímre megküldve lehet kérni. Ehhez viszont az utasnak meg kell adnia bizonyos személyes adatokat is. Ha az utas nem hajlandó megadni a személyes adatait, akkor nincs kártérítés.

Ennek az egész procedúrának két nagyon gyenge pontja van.

1. A jegyvizsgáló köteles kiadni a késésigazolást, ha az utas kéri. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amíg a jegyvizsgáló nem adta ki az összes késésigazolást, addig a vonat nem mehet tovább. 2013. június 15-én a Budapestről Balatonfüredre közlekedő 19718. sz. KATICA sebesvonat, amely menetrend szerint csak Budapest-Kelenföld állomáson áll meg, Székesfehérvárra kb. 40 perces késéssel érkezett meg. Ha a Székesfehérváron leszálló utasok mindegyike kért volna késésigazolást, akkor a vonat aligha indulhatott volna el 1 perc múlva.

2. Ha például a Budapest-Déli pályaudvarra érkező gyorsvonat 30 percet meghaladó késéssel érkezik, és minden utas megszerzi a késésigazolást, majd beáll a pénztár előtt sorba, hogy benyújtsa az átalány-kártérítési igényét, akkor 40-50 utas teljesen megbéníthatja a Bp-Déli pénztárait, hiszen a MÁV szabályzatában előírt eljárás személyenként kb. 20 percig tart. Késésigazolás nélkül is van lehetőség a kártérítési igény benyújtására, ha azt a vonat megérkezése után egy órán belül megtesszük.

A fentiekből, szerintem, egyértelműen az következik, hogy a MÁV-START Zrt. ki akar bújni az átalány-kártérítési kötelezettsége alól.
FELHÍVÁS!
Kedves Utastársak! Ne engedjünk a MÁV zsarolásának! Ne sajnáljátok az időt! Legalább a késésigazolást kérjétek el minden esetben a célállomáson a jegyvizsgálótól!






Ez a hozzászólás 4 alkalommal volt szerkesztve. Utolsó módosítás ideje: 2013.07.22 09:58:11

[Válasz] [Idézet]
 

 

Nagy Zoltán 0018

[Hozzászólások száma] 1678 [Összpontszám] 1055 [Sikeresség] 63

hozzászóló

Az egyik: - az összes telefonbeszélgetést perc-alapon számolják el!
Volt egy idő, amikor másodpercalapú elszámolás is volt, de az ilyen tarifacsomagoknál elég sokba került a beszélgetés.

Ennél van sokkal nagyobb disznóság. Gyakorlatilag szinte minden mobiltelefon tartalmaz olyan alkalmazást, amelynél be lehet állítani valamilyen határt, ami az előre beállított értéknél (perc, vagy forint) jelzi, hogy közeledsz a pénztárcád kapacitásának a határához. Ezt az alkalmazást ma Magyarországon egyetlen mobilszolgáltató sem támogatja. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Gazdasági Versenyhivatal ezt, természetesen(!? szó nélkül tűri. Nyilvánvalóan van rá okuk.

Ez a hozzászólás 1 alkalommal volt szerkesztve. Utolsó módosítás ideje: 2012.08.08 20:54:01

[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Fazakas László (2012.08.08 15:55:06)
 

 

Fazakas László

[Hozzászólások száma] 2342 [Összpontszám] -892 [Sikeresség] -38

hozzászóló

A szolgáltatók egyre-másra lepik meg az embert. A legújabb
számomra - mert egy újszülöttnek minden régi új - hogy a T-xxx szolgáltatások keretein belül vannak eléggé egyedi furcsaságok.
Az egyik: - az összes telefonbeszélgetést perc-alapon számolják el! De miért nem másodperc-alapon? Az olimnpiák és más sportesemények eredményei esetében már a másodpercek századrészeiben is gondolkoznak, miközben egy sima telefonálás esetében - minden megkezdett perc már egy új percnek számít. MIÉRT?
A másik: ha veszek a mobiltelefonomba SIM kártyát - mondjuk 3000 forintosat - és egész évben nem beszélek róla/rajta, .. továbbá - ha nem töltök fel rá, akkor a 3000 forintom egy az egyben elvész?
Miért is? Ellopják talán?
Az volt egyszer a kérdésemre a magyarázatuk, hogy mert így van értelmezve a szabályzatuk alapján.
A szabályzatot nem emberek írták?
Ha ennyire elirták, akkor ki illetve át lehet azt javítani.
Az ilyen módon jogtalanul beszedett bevétel miért maradhat az ő zsebükben?
Ha nem beszélem le, de érvényét veszti, akkor a határidő letelte után fizessék csak szépen vissza!
[Válasz] [Idézet]
 

 

Nagy Zoltán 0018

[Hozzászólások száma] 1678 [Összpontszám] 1055 [Sikeresség] 63

hozzászóló

Van egy jó és egy rossz hírem. Ez utóbbival kezdem.

Egyes szakterületeken nem a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hivatal látja el a fogyasztóvédelmi feladatokat, hanem az adott terület országos szakigazgatási szerve. Így van ez a hírközlés területén is, ahol fogyasztók védelme a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság feladata. Ezt figyelembe véve, panaszt tettem az NMHH-nál az internetszolgáltatóm ellen. Az egyik panaszom az volt, hogy szolgáltató által eladott termékhez olyan használati utasítást mellékeltek, amely a részletes információk eléréséhez idegen nyelvű honlapok url-jét adta meg. A másik panaszomban azt kifogásoltam, hogy az internetszolgáltató ügyfélszolgálata a kérdésemre nem adott érdemi választ. Az NMHH tájékoztatási munkatársától az alábbi választ kaptam:
Az Ön panaszát a hatóság egyedi eljárásban tudja kivizsgálni. Ha a szolgáltató válasza, intézkedése az Ön számára nem kielégítő, és hatóságnál eljárást kíván kezdeményezni, javasoljuk, hogy Hatóságunkhoz nyújtson be kérelmet.
Annak megállapítását, hogy a szolgáltató a betartotta-e az Általános Szerződési Feltételekben, illetve az Előfizetői Szerződésben vállalt feltételeket, ennek vizsgálatát a Hatóság egyedi eljárás keretében tudja vizsgálni. Az Eht. szerinti kérelem benyújtása esetén a Hatóság egyedi eljárásban kivizsgálja, hogy a szolgáltató betartja-e a jogszabályi előírásokat és a szerződésben vállalt feltételeket.

A kérelemnek az a joghatása, hogy a kérelmező ügyfél lesz és megilletik a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvényben (Ket.) meghatározott ügyféljogok. Ebben az esetben az eljárás lefolytatása kötelező. A bejelentés esetében a hatóság mérlegeli, hogy indít-e hivatalból eljárást vagy sem és a bejelentő nem minősül ügyfélnek, így az ügyfél jogai sem illetik meg.

A kérelem benyújtása esetén az eljárásért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (1) bekezdése alapján 2 200 Ft elsőfokú eljárási illetéket kell leróni illetékbélyeg formájában.

A fenti válaszból elég egyértelműen kiderül, hogy ha a fogyasztó a NMHH-tól kéri a védelmet, akkor azért fizetnie kell.

Ez volt a rossz hír, és most jöjjön a jó! Azonnal elmentem a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság ügyfélszolgálati irodájába, ahol elmondták, hogy náluk a fogyasztónak nem kell fizetnie a védelemért. Javasolták, hogy a panaszomat adjam be a NHH illetékes irodájánál, és ők majd továbbítják a NMHH-hoz.

Ez a hozzászólás 2 alkalommal volt szerkesztve. Utolsó módosítás ideje: 2011.08.25 21:09:33

[Válasz] [Idézet]
 
[Válasz]
Ugrás: